Esti jaj

az este békés fájdalmában

ott voltál a fák alatt

rezegtek a csendszilánkok
felettük idő haladt

puha bajszán egyensúlyoz

idejét múlt képeket

te meg én a világ ellen

elhamvasztott életek

porát sóhaj fújja messze

lusta léptű kóbor este